Alapszabály tartalomjegyzéke:
1.§ A Magyar Rádióamatőr Szövetség
2.§ Általános rendelkezések
3.§ Szervezeti forma, tevékenységi kör, hatókör
4.§ A Szövetség célja
5.§ Hatáskör
6.§ A Szövetség programja
7.§ A Szövetség kizárólagos jogkörébe tartozó feladatok
8.§. A Szövetség tagsága
9.§. Tagok jogai és kötelességei
10.§. A Szövetség szervezete
11.§. A Szövetség közgyűlése
12.§. A Szövetség tagjainak közgyűlési képviselője
13.§. A Szövetség elnökségeége
14.§. A Szövetség elnöke
15.§. A Szövetség alelnöke(i)
16.§. Az előző elnök
17.§. A Szövetség főtitkára
18.§. A Szövetség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága /GPEB/B/
19.§. A Szövetség bizottságai
20.§. A Szövetség szakvezetői
21.§. A Szövetség szakszervei
22.§. A Szövetség területi és helyi szervezeti egységei
23.§. A Szövetség gazdálkodása
24.§. A Szövetség megszűnése
25.§. Záró rendelkezések
A Magyar Rádióamatőr Szövetség
ALAPSZABÁLYA
1.§ A Magyar Rádióamatőr Szövetség (a továbbiakban: Szövetség, egyes szövegkörnyezetekben: MRASZ) neve, székhelye, telephelye, címe
(1) A Szövetség neve: Magyar Rádióamatőr Szövetség
(2) A Szövetség székhelye: 1037 Budapest, Királyhelmec u. 9.
(3) A Szövetség telephelye: 1138 Budapest, Szekszárdi u. 19-25
(4) Adószám: 19023229-1-41
(5) Számlaszám: 10200823-22214586
(6) A Szövetség pecsétje: körbélyegző, benne köriratban a Szövetség neve, középen a Szövetség emblémája.
(7) A Szövetség jelvénye és emblémája: csúcsára állított rombusz (melynél a függőleges átló és a vízszintes átló aránya: 2: 1 ), fehér mezőben középen két vízszintes vonal között a MRASZ felirat, felette tekercs és antenna, alatta kondenzátor és földelés szimbolikus jelölése, a rombusz oldalélein nemzetiszínű, illetve az ábra színével megegyező vagy aranyszínű két szegélycsíkkal.
(8) A Szövetség zászlaja: csúcsával lefelé álló egyenlő szárú háromszög alakú zászló (az alap és a magasság viszonya: 1: 1,6), csúcsán bojttal, nemzetiszínű sodrott zsinórral szegélyezve és azon függesztve. Egyik oldalán kékszínű mezőben a Szövetség jelvénye, másik oldalán függőlegesen osztott nemzetiszínű mezőben a Szövetség neve felírva.
(9) A Szövetség, illetőleg jogelődje alapításának éve: 1928.
Vissza a tartalomjegyzékhez.
A Szövetség a rádióamatőr sportág (a továbbiakban: sportág) és a szervezett rádióamatőr tevékenység feladatainak ellátására önálló jogi személy társadalmi szervezetként 1989. december 9.-én alakult. Az 1989. évi II. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi 1. törvény (a továbbiakban: Stv.) 28.§ meghatározásai szerint működő országos sportági Szövetségként, önkormányzati elv alapján az Alapszabálya (a továbbiakban: ASZ) szerint tevékenykedő, nyilvántartott tagsággal rendelkező Szövetsége volt a fővárosi bíróság által bejegyzett sportági társadalmi szervezeteknek.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) előírásainak megfelelően - a többször módosított Stv. hatályos rendelkezéseinek figyelembe vételével - 2012-ben a Fővárosi Törvényszék a Szövetséget szervezetté nyilvánította változatlan nyilvántartásba vételi számon és néven. A szövetség a fenti jogszabályok mellett apolgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogi személyekre,. valamint ezen belül az egyesületekre meghatározott szabályok szerint működik az Stv-ben és a sportszövetségekre különös szabályokat tartalmazó mindenkor hatályos egyéb jogszabályokban foglalt eltérésekkel.
A Szövetség tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), valamint a Nemzetközi Rádióamatőr Szervezetnek, az INTERNATIONAL AMATEUR RADIO UNION-nak (a továbbiakban: IARU), a területileg illetékes IARU Region 1 (a továbbiakban: IARU R1) szervezeti tagságon keresztül.
3.§ Szervezeti forma, tevékenységi kör, hatókör
(1) A Szövetség Szervezeti formája: országos sportági szövetség.
(2) Tevékenységi köre: rádióamatőr rádióforgalmi (a továbbiakban helyenként: RF) -, rádiós tájfutó (a továbbiakban helyenként: RTF) -, valamint gyors-távírász (a továbbiakban helyenként: GYT) versenysport, tehetséggondozás, rádióamatőr utánpótlás nevelés, rádióamatőr szabadidős és műszaki tevékenység, vészhelyzeti rádiózás a lentebb részletezendő tevékenységek kifejtése révén.
(3) Hatóköre: országos
Rádióamatőr rádióforgalmi, rádiós tájfutó, valamint gyors-távírász versenysport és szabadidős tevékenység, tehetséggondozás, rádióamatőr utánpótlás nevelés biztosítása.
A Szövetség hatásköre kiterjed a Szövetség területi és helyi szervezeteire (amennyiben vannak), önálló jogi személy rádióamatőr sportegyesületeire (a továbbiakban: tagok), azok tagságára (természetes személyek) és a rádióamatőr sportág egész területére. Határozatai országos érvényűek.
A Szövetség a szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét közvetlenül, illetve a tagjain keresztül gyakorolja.
A Szövetség - az Alapszabály 7.§-ban meghatározott - feladatainak ellátásához az Stv. 28.§.
(3) bekezdése szerint biztosított kizárólagos jogosultságokkal rendelkezik.
A szövetség programját különösen az alábbi feladatok ellátása képezi:
(1) A törvényességet betartva tevékenykedni, védeni mindazon erkölcsi, anyagi értéket, melynek védelme jogszabályon alapuló kötelezettség a Szövetség és tagjai tevékenysége során.
(2) Összefogni hazánk mindazon önálló jogi személy rádióamatőr szervezeteit és azok természetes személy tagságát, akik a rádióamatőr szabadidős, sport és konstruktőri tevékenységet, a vészhelyzeti rádiózást, valamint az ezzel kapcsolatos képzést a Szövetség keretein belül a Szövetséggel, illetőleg tagszervezetével fennálló tagsági viszony létesítése mellett kívánják megvalósítani.
(3) Megteremteni tagjai számára a rádióamatőr sportban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységben való részvétel és a versenyzés lehetőségét.
a) a versenysport tevékenységek,
b) az önképzési, szervezett szakmai továbbképzési, oktatási és utánpótlás-nevelési tevékenységek,
c) a műszaki fejlesztési, konstrukciós, tervezési és kísérletezési tevékenységek, valamint
d) az általános és speciális rádióforgalmi tevékenységek feltételeinek biztosításával.
( 4) Szervezni, irányítani és ellenőrizni a rádióamatőr sportágban és a kapcsolódó, szervezett rádióamatőr tevékenységben megjelenő feladatok végrehajtását, képviselni a Szövetség tagjainak érdekeit, közreműködni az állami sportfeladatok ellátásában, részt venni a nemzetközi rádióamatőr szervezetek munkájában, továbbá kapcsolatokat építeni ki és tartani fenn a külföldi rádióamatőr szervezetekkel.
(5) Koordinálni a nemzeti, nemzetközi RF, RTF és GYT versenyeket. Szervezni, irányítani, megrendezni és kiértékelni a három szakágban az országos bajnokságokat, és a Szövetség szervezésében zajló nemzetközi RF versenyeket.
(6) A kötelezően előírt szabályzatokban foglaltaknak megfelelően biztosítani a rádióforgalmi sporttevékenység feltételeit.
(7) Elősegíteni a Szövetség amatőr rádióengedéllyel rendelkező tagjainak és azok természetes személy tagságának a magyar rendezésű nemzeti, illetve nemzetközi rádióforgalmi versenyeken történő aktív részvételt.
(8) Kiadni a hazai rádióamatőr diplomákat.
(9) A konstruktőr tevékenység feltételeinek biztosításával elősegíteni a tagság szakmai ismereteinek bővülését.
(10) ellátni a képviseleti és érdekvédelmi feladatokat a hazai és nemzetközi szervezetekben, közigazgatási szerveknél, egyéb fórumokon.
(11) Részt venni tagként az IARU R1 Körzet munkájában, továbbá a Szövetség megbízottjainak, tisztségviselőinek részvételével, az IARU R1 egyes munkacsoportjaiban vagy szerveiben tagként illetve tisztségviselőként sportdiplomáciai tevékenységet folytatni.
7 .§ A Szövetség kizárólagos jogkörébe tartozó feladatok
(1) A Szövetség a 4. §-ban megfogalmazott célja elérése érdekében az Stv. 22. §-a és 23.§ .. (1)-(5) bekezdései előírásának megfelelően végzi tevékenységét, ennek érdekében jogosult és egyben kötelezett
a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését,
b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit.
c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban,
d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,
e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról,
f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
g) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról,
i) az Stv. 23. § (I) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását,
j) nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.
(2) A Szövetség ellátja a jelen alapszabályban, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:
a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról. igazolásáról. átigazolásáról. valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek,
b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez,
c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel. sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,
d) érvényesíti a doppingtilalmat,
e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket,
f) sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
g) sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.
(3) A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a Szövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - az Stv. 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
(4) A ·sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a Szövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:
a) versenyszabályzat,
b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai és etikai előírásokat is, kiemelt figyelemmel a kiskorú versenyzőkre,
c) sportfegyelmi szabályzat,
d) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat,
e) doppingszabályzat,
f) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások az Stv-nek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,
g) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.
(5) Amennyiben a Szövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről.
(6) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről.
(7) A Szövetség - az Stv. 36-37. §-ában foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról.
(8) A Szövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt_ vesznek, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt előírásokat is érvényesíteni.
(9) Fenti kizárólagos jogok gyakorlása érdekében a Szövetség mindenkor elvégzi a következő tevékenységeket:
a) a nemzetközi - IARU R1 és tagjai - által kiadott előírásokkal összhangban köteles kialakítani a rádióamatőr sportág versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, megrendezni a magyar országos bajnokságokat, továbbá egyéb országos versenyeket és sportrendezvényeket, valamint nemzetközi versenyeket;
b) meghatározni és kiadni a sportági nemzetközi Szövetség - IARU R1 és tagjai -versenynaptárához igazodva a hazai és nemzetközi versenynaptárt, kijelölni a minősítés szempontjából kiemelt versenyeket;
c) működtetni és jóváhagyni a nemzeti válogatott kereteket és általuk képviselni Magyarországot a nemzetközi sportrendezvényeken;
d) jóváhagyni a válogatott keretek felkészülési terveit;
e) képviselni Magyarországot a sportág nemzetközi szervezetében - IARU R1 -;
f) a vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szerveire, illetve tagjaira átruházni;
g) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként - a jogszabályban meghatározott díj ellenében - előzetes hozzájárulást kiadni.
(10) A Szövetség tagjait, valamint azok természetes személy tagjait a Szövetség tartja nyilván és ad részükre versenyengedélyt (regisztrációs kártyát), amennyiben a tag és személy megfelel a Szövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.
(11) A Szövetség vezeti központi tag- és egyéb nyilvántartásait.
(12) Felvilágosítást ad és véleményt nyilvánít a Szövetség ügyeiben. Más országok rádióamatőr szervezeteivel kapcsolatokat kezdeményez és tart fenn, továbbá a területi szervezeti egységek ilyen célú kezdeményezését támogatja.
(13) Gondoskodik a Szövetségi éves költségvetés elkészítéséről, a célirányos és takarékos gazdálkodásról, valamint az éves gazdasági beszámoló elkészítéséről.
(14) Központi titkárságot működtet, továbbá megszervezi tagjai számára a rádióamatőr tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat, a QSL lapok, diplomakérelmek továbbítását, nemzetközi ajánlások, szabályok ismertetését, közlését.
(15) A feladat-végrehajtás érdekében megbízással állandó - vagy az adott eseti feladatra meghatározott időre szóló - bizottságokat, szakszerveket hoz létre, szakvezetőt jelöl ki, ezek tevékenységét segíti, munkáját ellenőrzi.
(16) Figyelemmel kíséri a Szövetségre vonatkozó hazai rendeletek, jogszabályok, nemzetközi előírások, Szövetségi határozatok alkalmazását és azok betartását szervezeti egységei, bizottságai, szakszervei, szakvezetői működése és tagjai tevékenysége során.
(17) A Szövetség fejlesztése érdekében:
a) ösztönzi az Ectv. alapján alakuló, törvényszék általi nyilvántartásba vételhez történő, azt követően önálló jogi személy területi és helyi szervezeti egységek, rádióamatőr sportegyesületek és klubok létrehozását, elősegíti szerveződésüket, támogatja, segíti munkájukat;
b) rádióamatőr sportszakmai találkozókat szervez, a rádióamatőr szakmai előadásokat, tanfolyamokat, bemutatókat, találkozókat támogatja, összehangolja azokat, az országos vagy hazai rendezésű nemzetközi események megrendezését jóváhagyja és az éves eseménynaptárban szerepelteti;
c) az a) és b) pontokban meghatározottak végrehajtásáról való gondoskodással segíti a rádióamatőr tevékenység népszerűsítését, az utánpótlás nevelését, az új operátorok és engedélyes rádióamatőrök számának növelését, a tagegyesületek számának emelését;
d) rádióamatőr versenyzés-technikai, műszaki szakmai továbbképzéssel támogatja az általános és versenyszerű rádióforgalmazást és kísérletezést a magasabb frekvenciasávokon;
e) gondoskodik a szakmai és rádióforgalmi információk, versenykiírások, versenyeredmények közzétételéről a rendszeres (az időszakos és/vagy periodikus) írásbeli kiadványok, a rádión és az Interneten keresztül hozzáférhető információs bázisok létesítésével.
(1) A Szövetség az Ectv. és az Stv. előírásainak megfelelően működő önálló Jogi személyiségű rádióamatőr sportszervezetek Szövetsége.
(2) A Szövetség tagja lehet a rádióamatőr sport, vagy a rádióamatőr sportággal kapcsolatos általános tevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező, törvényszék által nyilvántartásba vett rádióamatőr sportszervezet ha sporttevékenységben, vagy a rádióamatőr tevékenységben aktívan részt vesznek, illetve részt kívánnak venni; továbbá ha a Szövetség alapszabályi rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elfogadják, saját alapszabályuk nem ellentétes a Szövetség alapszabályával, és felvételüket írásban kérik.
(3) A Szövetségbe való belépés és kilépés önkéntes:
a) a tag felvétele a Szövetséghez benyújtott, a Szövetség elnökségének címzett tagfelvételi kérelem alapján történik.
b) a jogi személyiséggel rendelkező rádióamatőr szervezetnek a felvételi kérelemhez csatolnia kell egy nyilatkozatot, hogy saját alapszabálya nem ellentétes a Szövetség alapszabályának előírásaival; valamint az egyesületek azon rádióamatőr sport-és/vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy tagjainak névjegyzékét (név, hívójel, szakág, lakhely, születési év, hó, nap, hely), akik a sporttevékenységben, ill. rádióamatőr tevékenységben aktívan részt vesznek vagy részt kívánnak venni;
c) a tagfelvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül az elnökségnek döntenie kell;
d) a Szövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező rádióamatőr sportszervezet a Szövetség Alapszabályát elfogadja, nyilatkozik, hogy saját alapszabálya nem ellentétes a Szövetség Alapszabályával és a felvételhez a jogszabályokban meghatározott egyéb feltételek fennállnak;
e) elutasítás esetén a kérelmező egy hónapon belül kérheti a Szövetségtől az elutasítás felülvizsgálatát és új határozat meghozatalát. A Szövetség elnöksége ismételt elutasító határozata esetén felülvizsgálati kérelmet a Szövetség közgyűlésének lehet benyújtani 30 nappal a közgyűlést megelőzően, az elnökségen keresztül. A határozatot a soron következő közgyűlésen meg kell hozni;
f) a tagsági viszony akkor jön létre, amikor a belépési kérelem alapján a Szövetség elnöksége vagy közgyűlése a tagsági viszony létesítését jóváhagyja, erről a kérelmezőt értesíti és a tag a tagsági díjat, valamint a tag természetes személy tagjainak személyi díjait befizette; a tagsági jogviszony keletkezésének napja az a nap, melyen a fenti feltételek közül utoljára teljesített feltétel is teljesül.
(4) A Szövetség tagjai a közgyűlés által meghatározott tag- és személyi díjat fizetnek. A tag- és személyi díj mértékét a Szövetségi közgyűlés határozza meg, azt évenként felülvizsgálhatja és módosíthatja.
(5) A Szövetség a tagokról és a tagok természetes személy tagjairól nyilvántartást vezet, a névsorban szereplő tagoknak és azok természetes személy tagjainak (egyesületi tagoknak) regisztrációs lapot ad ki, mely feljogosít a Szövetség rendezvényein, versenyein való részvételre, a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételére.
(6) A Szövetség a tagjainak és azok természetes személy tagjainak a hazai valamint nemzetközi rádióamatőr kapcsolatokban segítséget nyújt.
(7) A Szövetségi tagok (rádióamatőr szervezetek) és tagjaik nyilvántartása:
a) a tagok és azok természetes személy tagjai névjegyzékét évente november 1-ig a tényleges helyzetnek megfelelően meg kell küldeni a Szövetség nyilvántartása részére. A névjegyzékben szereplő tagokra, természetes személyekre vonatkoznak a rádióamatőr sportágban, ill. a tevékenységben résztvevők jogairól és kötelességeiről szóló előírások. Egy természetes személy csak egy tagegyesület részéről lehet bejelentve. Több bejelentés esetén mindig a legutolsó hiteles bejelentés az érvényes. A Szövetség gondoskodni köteles a tagok és természetes személy tagjaik megadott adatainak védelméről;
b) a tag köteles a nyilvántartási szabályzat előírásai szerinti formában, az adataiban, valamint a természetes személy tagjainak adataiban, személyében történő változást 30 napon belül a Szövetségnek bejelenteni;
c) a Szövetség kérésére a tag 30 napon belül köteles az a) pontban meghatározott időponton kívül is a fenti körben adatokat szolgáltatni;
d) a Szövetség az így nyilvántartott adatokat mindaddig hitelesnek tekintheti, amíg a változásról történő bejelentést meg nem kapta, vagy a Szövetség által c) pont szerint kért adatok megküldésének határideje eredménytelenül el nem telt;
e) az adatok valódiságáért a Szövetség tagja felel. Egy konkrét adat esetén mindig a legutoljára hitelesnek tekinthetően bejelentett adat tekintendő érvényesnek;
f) a tagok természetes személy tagjainak tagsági joga - a kizárást kivéve - bármely egyéb okból történő megszűnése esetén a természetes személy jogosult másik tagon keresztül bejelentkezni.
(8) A tagsági viszony megszűnése.
A Szövetségi tagság megszűnik a tag jogutód nélküli megszűnésével, önkéntes kilépéssel, kizárással, valamint a tagság Szövetség általi felmondásával:
a) a tagsággal rendelkező szervezeteknek a Szövetségből való kilépését legkésőbb a tárgyév november elsejéig kell írásban közölni a Szövetség elnökségével.
b) A tagsági jogviszony megszűnik a tag kizárásával. Kizárás csak a Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Bizottság (a továbbiakban: SFEB) fegyelmi eljárása során hozott határozat alapján a Sportfegyelmi, Fegyelmi és Etikai Szabályzatban (a továbbiakban: SFESZ) meghatározott kizárási feltételek fennállása esetén történhet. A kizáró határozat ellen a tag a SFESZ előírása szerinti fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Jogerős kizárás esetén a kizárást a Szövetség szerveivel, tagjaival (azok érintett személyeivel) közölni kell;
c) Ha a tag nem felel meg a tagsági feltételeknek, a Szövetség a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt felmondásnak akkor van helye, ha a tagdíjfizetéssel a tag tizenöt napot meghaladóan késedelembe esik, és tagdíjfizetési kötelezettségének a részére igazolható módon megküldött fizetési felhívásban foglalt, a kézhez vételtől számított tizenöt napos határidőn belül sem tesz eleget. A felmondásról az elnök előterjesztésére a Szövetség elnöksége dönt, a határozatnak tartalmaznia kell a felmondás érdemi indokolását. Az elnökség határozatát a taggal írásban, igazolható módon a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatás mellett közli. A határozat ellen a tag a kézhez vételtől számított tizenöt napon belül írásban a Szövetség közgyűléséhez halasztó hatállyal fellebbezhet. A közgyűlés a fellebbezés elbírálásáról annak beérkezését követő hatvan napon belül dönt.
(9) A kilépés, kizárás vagy felmondás a tagot és annak természetes személy tagját nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagnak a tagsági jogokból eredő minden igénye.
(10) A Szövetség a vele vagy tagjaival tagsági viszonyban nem álló, de céljait támogató_ személyeket nem pártoló tagként, hanem adományozóként vagy önkéntesként vonja be tevékenységébe.
9.§. tagok jogai és kötelességei
(1) A tag jogai:
a) a tag - saját tagjaival együtt - részt vehet a Szövetség, valamint tagjai mindennemű tevékenységében, több szakágban és/vagy szakterületen is, valamint a Szövetség rendezvényein, sportrendezvényein;
b) képviselője, vagy delegáltja (a továbbiakban: képviselő) útján szavazati joggal részt vehet a Szövetségi közgyűlés határozatainak meghozatalában;
c) a tagok Szövetséghez leadott névjegyzékében szereplő természetes személy tagja megválasztható a Szövetség tisztségeire, amennyiben magyar állampolgár, a Szövetségen belül nincs hatályos fegyelmi büntetése, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, az adott tag a személyt ajánlja, és választáskor a közgyűlésen jelen van;
d) képviselője útján észrevételeket, javaslatokat, ajánlásokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség és szerveinek működésével kapcsolatban;
e) a tag, és a Szövetséghez leadott névjegyzékben szereplő természetes személy tagja meghatározott feltételek között igénybe veheti a Szövetség és szerveinek a rádiózás feltételeit elősegítő tevékenységét és kedvezményeit;
f) a tag és a Szövetséghez leadott névjegyzékben szereplő természetes személy tagja viselheti a Szövetség jelvényét, használhatja a Szövetség zászlaját, vételjelentő lapjain feltüntetheti a Szövetség jelvényét.
(2) A tag, valamint a tagnak a Szövetség felé lejelentett természetes személy tagjának kötelességei:
a) a Szövetség alapszabálya, a tagszervezet alapszabálya előírásainak, valamint a Szövetség szervei határozatainak betartása;
b) a rádióamatőr tevékenységre vonatkozó állami jogszabályok betartása;
c) az IARU R1 ajánlásaiból a Szövetség által kötelezően előírt szabályok betartása;
d) a sporttevékenységre vonatkozó előírások és versenyszabályok betartása;
e) sporttevékenységével és/vagy rádióamatőr tevékenységével hozzájárulni a Szövetség célkitűzéseinek megvalósításához;
f) elősegíteni a Szövetség és tevékenységének népszerűsítését, elismertségét;
g) a tagsági és személyi díjnak a Szövetség tagdíj határozatában előírt módon történő befizetése;
h) a rádiózás feltételeit elősegítő egyes tevékenységek igénybevételéért megállapított költségtérítések, hozzájárulások előírt módon történő befizetése.
(1) A Szövetség célkitűzéseit és feladatait az alábbi szervezeti felépítésben valósítja meg:
- a Szövetség közgyűlése,
- a Szövetség elnöksége,
- a Szövetség titkársága,
- a Szövetség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: GPEB),
- a Szövetség állandó bizottságai,
- a Szövetség szakvezetői,
- a Szövetség szakszervei,
- a Szövetség tagszervezetei (területi, helyi szervezet, egyesületek).
(2) A Szövetség legfelső szerve a közgyűlés, mely a tagok képviselőinek összességéből áll.
(3) A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség. Az elnökség a következő tisztségviselőkből áll:
- tiszteletbeli elnök (ha van),
- elnök,
- alelnök(ök),
- előző elnök (a 16.§ szerint),
- elnökségi tagok.
Az elnökség határozathozatalra jogosult létszáma hét fő.
(4) A Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzését az elnökségtől független, választott Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: GPEB) végzi. A GPEB elnökből és két tagból áll.
(5) A Szövetség elnöksége, a rádióamatőr sportág és tevékenység feladatai végrehajtásának segítésére, állandó bizottságokat hozhat létre megbízott vezetővel.
(6) A Szövetség elnöksége az IARU R1 munkabizottságaiban való részvétel és kapcsolattartás érdekében, továbbá a szakterületi és sportági feladatok végrehajtására és ennek érdekében az állandó bizottságok munkájának összehangolására szakvezetőket nevezhet ki.
(7) A Szövetség elnöksége a sportág rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtásához szolgáltatást végző szakszerveket hozhat létre és működtethet.
(1) A Szövetség közgyűlését - mely a tagok képviselőinek összessége - évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök írásban a javasolt napirend közlésével a Szövetség székhelyére, vagy - amennyiben azt a jelenlévők várható száma, vagy egyéb fontos ok indokolja - meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére. hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A tagok a napirend kiegészítését a meghívó kézhez vételét követő három napon belül írásban kérhetik, e javaslatról az elnökség három napon belül határoz. A napirend kiegészítésének elutasítása esetén a javaslatot tevő tag a közgyűlés döntését kérheti javaslatának napirendre vételéről.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) A Szövetség nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) tájékoztatást a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés megtartásának lehetőségéről, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban meg kell jelölni a megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét is, a megismételt közgyűlésre külön meghívót küldeni nem kell. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Szövetség az ülését a székhelyén vagy a jelen § figyelembe vételével meghatározott más helyen tartja. Ha a Szövetség közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Szövetség közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(3) közgyűlés napirendjén kötelezően szerepelni kell:
a.) a Szövetség tevékenységéről szóló beszámolónak;
b.) a Szövetség költségvetése teljesítési beszámolójának és a következő év költségvetési terve ismertetésének;
c.) a GPEB írásos beszámolójának;
d.) a Szövetség rendes tagjai által beterjesztett fellebbezéseknek;
e.) a Szövetség rendes tagjai által és elnöksége által beterjesztett javaslatoknak.
(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása,
b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,
c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,
d) a Szövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, a GPEB elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,
e) a Szövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása.
f) a Szövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,
g) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról,
h) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal, így különösen a Ptk-ban a közgyűlés kizárólagos hatásköreként meghatározott alábbi kérdések:
- a vezető tisztségviselők és a GPEB tagjai díjazásának megállapítása.
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a_ Szövetséggel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok. a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
- a végelszámoló kijelölése.
(5) A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a Szövetség tagjainak képviselői.
(6) A közgyűlésen a szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.
(7) A Szövetség tagja képviselőjének legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontja előtt hitelt érdemlően írásban kell igazolnia jogosultságát. A képviselő képviseleti jogát írásban ruházhatja át. Azonos tag esetében bármely okból kijelölt több képviselő esetén a regisztrációnál hivatalos megbízással először jelentkező személy gyakorolja a mandátummal kapcsolatos jogokat. Ez a közgyűlés alatt nem változtatható.
(8) A közgyűlést a közgyűlésen résztvevők által megválasztott tag, mint levezető elnök vezeti.
(9) A levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyére bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének megválasztásáról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint, nyílt szavazással határoz - azzal, hogy többes jelölés esetén megválasztottnak a legtöbb szavazatot kapott tagot, illetőleg tagokat kell tekinteni; ha pedig egy tisztségviselő személye szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, a szavazást meg kell ismételni. A közgyűlés kezdetén a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők, valamint a szavazatszámlálók megválasztásáról, továbbá a napirend elfogadásáról minden esetben dönteni kell.
(10) . A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Alapszabály változás esetén a jelenlévők kétharmadának kell elfogadni vagy elutasítani.
(11) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(12) A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
(13) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással a közgyűlésen megjelent képviselőket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat.
(14) A határozatokat akként kell nyilvántartani, hogy azok a jegyzőkönyvben évente újrakezdődő, folytonos számozással az évszámmal törve kerülnek a jegyzőkönyvben rögzítésre. A határozatokat a jegyzőkönyvben úgy kell nyilvántartani, hogy a jegyzőkönyvből a határozat tartalma, meghozatalának időpontja, valamint hatálya, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők száma - lehetőség szerint személye - megállapítható legyen.
(15) A határozatokat a Szövetség honlapján, vagy a Szövetség székhelyén történő kifüggesztés útján a meghozatalt követő legkésőbb 15 napon belüli kezdő időponttal legalább 15 napra közzé kell tenni, továbbá írásban, igazolható módon közölni kell azokkal, akikre vonatkozóan a határozat közvetlenül rendelkezést tartalmaz.
(16) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott két hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvet a közgyűlés évétől számított tizedik naptári év végéig meg kell őrizni.
(17) A tisztségviselők választásához a közgyűlés kezdete előtt legalább két hónappal jelölőbizottságot (a továbbiakban: JB) hív össze a Szövetség elnöksége. A JB elvégzi a részére szabályzatban megszabott feladatokat, majd a közgyűlésen a JB elnöke ismerteti a 10 §. (3) és (4) bekezdésében meghatározott vezetőszervek egyes tisztségeire vonatkozó javaslatát.
(18) A 10. §.(3) és (4) bekezdésében meghatározott tisztségekre csak olyan természetes személy választható, aki jelen alapszabály 9. §. (1) bekezdés c.) pontjában foglaltaknak megfelel és - a megválasztását közvetlenül megelőzően - legalább nyolc éve aktív tagja a Szövetség valamely tagegyesületének, melyet a jelöltnek a Szövetségben végzett tevékenysége, sportági magasabb szintű minősítése, eredményessége, szakmai, közéleti elismertsége alátámaszt, továbbá a választáskor a közgyűlésen jelen van.
(19) A 10. §.(3) és (4) bekezdésében meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja.
(20) A Szövetség közgyűlését össze kell hívni, ha az alábbi esetek valamelyike fennáll:
a.) a tagok 1/3-a, az ok és a cél megjelölésével ezt írásban kezdeményezi;
b.) a Szövetség elnökségének egyszerű többségi határozata alapján, vagy ha az elnökség létszáma 4 főre csökken;
c.) a GPEB létszáma 1 főre csökken;
d.) a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség keresetére a törvényszék (bíróság) azt elrendeli, vagy azt az Ügyészség kezdeményezi.
(21) A Szövetség közgyűlését a (20) bekezdésben foglalt esetekben az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.
12.§. A Szövetség tagjainak közgyűlési képviselője
(1 )A Szövetség tagját - az egyesület alapszabályában meghatározott módon - a törvényszéken bejegyzett képviselője, és/vagy az általa írásban meghatalmazott tagja (a továbbiakban: képviselő) képviselheti.
(2) A közgyűlés munkájában a határozatok megfogalmazásakor, kiemelten a határozatok meghozatalakor egy Szövetségi tagnak (területi, helyi Szövetség, egyesület) csak egy képviselője vehet részt. Több bejegyzett képviselő (képviselő) esetén a külön e célból delegált képviselő gyakorolja a mandátummal kapcsolatos jogokat. A képviselők egymás közti viszonyában a tagok alapszabálya és közgyűlési határozata az irányadó.
(3) A képviselőállítás joga a tag saját alapszabálya szerint hatáskörrel rendelkező szervét illeti meg.
(4) A közgyűlésen a regisztrált mandátum személyre szól, a közgyűlés alatt át nem adható, nem változtatható.
(5) A képviselők jogai:
a) részvétel a Szövetség közgyűlésén, az észrevételek, javaslatok megtárgyalása során a tag érdekeinek, véleményének képviselete;
b) véleménynyilvánítás a napirend témáiban;
c) a tag képviseletében szavazás határozathozatal, illetve választás során;
d) választható a Szövetség szerveibe tisztségviselőnek.
(7) A képviselők kötelességei:
a) a közgyűlés céljának és munkájának elősegítése;
b) a tag tájékoztatása a közgyűlés napirendjéről és határozatairól, valamint a választások eredményeiről.
(8) A képviselők közgyűlésen való részvételével és tevékenységével kapcsolatos költségtérítést a küldő szervezet viseli.
(1) A Szövetség képviselő és ügyintéző szerve az elnökség, amely két közgyűlés közötti időszakban az alapszabály valamint a közgyűlési határozatok alapján szervezi, irányítja, ellenőrzi a Szövetség, valamint tagjai szervezeti munkáját és felelős annak eredményességéért. Az elnökséget a közgyűlés négyévi időtartamra választja.
(2) Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, a Ptk. Szabályai szerint az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés tervezetének elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése;
d) a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása. a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
i) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek nyilvántartása, illetőleg vezetése;
j) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése:
k) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele:
l) a jelen alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,
m) az elnökség hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, egyeztetési tevékenység gyakorlása, fegyelmi jogkör gyakorlása:
n) az állandó bizottságok, szakszervek szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyása és/vagy elkészítése, illetve a feltételek teljesülése esetén az Stv. 25. § (1) bekezdése alapján származtatott jogi személyiségű szervezetté történő nyilvánításuk közgyűlés elé terjesztése:
o) szükséges esetben a területi Szövetség bírósági nyilvántartásból történő töröltetése;
p) a szakbizottságok, szakszervek, szakvezetők éves munkatervének elfogadása, a munkájukról szóló éves beszámolók elfogadása;
r) a Szövetség nemzetközi sportági, sportdiplomáciai tevékenységének szervezése, ápolása, fejlesztése - elsődlegesen az IARU R1 szervezetén keresztül. Döntés a Szövetség vagy_ szervezetei képviseletében a nemzetközi rendezvényekre és versenyekre történő kiutazások engedélyezéséről, a kiutazók személyi kijelölésének jóváhagyása, feladataik meghatározása és tevékenységükről való beszámoltatás;
s) a Szövetség azon szabályzatainak elkészítése és elfogadása, melyek elfogadását jogszabály vagy a Szövetség bármely belső szabályzata nem utalja más szövetségi szerv hatáskörébe;
t) a Szövetség szervezetei, területi Szövetsége, szakbizottságai, szakszervei vezetőinek, ügyintézőinek, szakvezetőknek a kinevezése és felmentése, kiválás esetén új személyek kinevezése;
u) Szövetségi kitüntetések és más elismerések alapítása és az adományozás feltételeinek meghatározása, állami és egyéb kitüntetések, elismerések adományozására javaslattétel;
v) a sportminősítések évenkénti jóváhagyása, a hazai és nemzetközi csúcseredmények nyilvántartása, elismertetése, illetve erre vonatkozó javaslattétel magasabb fórumokon;
z) a Szövetség, vagy jogi személlyé nyilvánított szervezete részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése vagy elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, továbbá minden olyan határozat meghozatala, melynek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek. A döntést a vonatkozó Szövetségi szabályzatok figyelembe vételével kell meghozni.
(3) A Szövetség "előző" elnöke a 16. § szerint vehet részt az elnökség ülésein.
(4) Az elnökség tagjai közgyűlési választás útján szerzett tisztségüket megbízatásként, külön térítési igény nélkül látják el. A tevékenységükkel összefüggő költségtérítést a Szövetség viselheti.
(5) Az elnökség tagjaira a Szövetségre irányadó jogszabályokban, így különösen a Ptk. harmadik könyvében és az Ectv-ben megállapított összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
(6) Az elnökség maga állapítja meg a munkatervét és ügyrendjét.
(7) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Össze kell hívni az elnökségi ülést, ha azt az elnök, alelnök(ök), a főtitkár, vagy az elnökségi tagok egyharmada, az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
(8) Az elnökség ülései a tagok törvényes képviselői részére nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül a GPEB elnöke, az előző elnök, illetve a meghívottak lehetnek jelen. Az elnökség ettől a nyilvánosság korlátozása irányában eltérően csak személyiségi jogokat érintő esetben rendelkezhet.
(9) Az elnökségi ülésre a pénzügyi-gazdasági ügyek tárgyalásakor tanácskozási joggal meg kell hívni a GPEB elnökét, továbbá a feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor az állandó bizottság vezetőjét, szakvezetőt vagy szakszerv vezetőjét.
(10) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az elnökség tagjait és a meghívottakat az időpont és a napirend közlésével legalább egy héttel a kezdési időpont előtt értesíteni kell. Sürgős esetben az elnök rövidebb, legfeljebb három napos időközt is meghatározhat.
(11) Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmára a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két további elnökségi tag hitelesíti. A hozott határozatokról az érintett szerveket vagy személyeket írásban kell értesíteni. Az ülés témáiról, határozatairól tájékoztatni kell a tagságot a Szövetség információs csatornáin keresztül. A jegyzőkönyv nyilvántartásba vételéről és őrzéséről a főtitkár köteles gondoskodni.
(12) Az elnökség határozatképes, ha a szavazásra jogosultak közül legalább 4 fő jelen van. Ha az ülés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra múlva sem határozatképes, úgy az elnökségi ülést más napra és időpontra, újból össze kell hívni.
(13) Az elnökség határozatait nyílt szavazással. a szavazásra jogosult tagjai egyszerű szótöbbségével hozza.
(14) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
( 15) Az elnökség internetes zárt levelező listát üzemeltet a gyors információcsere és az elektronikus úton halaszthatatlan ügyekben történő határozathozatal érdekében. Az internetes elnökségi listán egy adott téma megvitatásakor megfigyelőként részt vehet az érintett tag (vagy tagok) törvényes képviselője, melyről az elnök dönt.
(16) Az elnökség tagjainak jogai és kötelességei:
a) az elnökség ülésein való részvétel - igazolt távollét esetét kivéve, valamint az ülés napirendi témáinak megvitatásában és a határozathozatalban való részvétel;
b) észrevételezés, véleményezés, javaslattétel a Szövetség egész tevékenységével kapcsolatban;
c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására;
d) megbízás alapján a Szövetség vagy az elnökség képviselete. Tájékozódás, felvilágosítás kérése a Szövetség tagjainak tevékenységéről, az állandó bizottságok, szakszervek tisztségviselőitől, szakvezetőktől, azok döntéseivel kapcsolatban;
e) az alapszabály, valamint egyéb Szövetségi szabályzatok előírásainak, közgyűlési, elnökségi határozatoknak betartása, végrehajtása, illetve ezek elősegítése;
f) a Szövetség népszerűsítése, céljainak terjesztése, társadalmi elismertetése.
(17) Az elnökségi tagok (ide értve az elnököt is) az alkalmasság figyelembe vételével korlátozás nélkül újraválaszthatók.
(18) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum idejének (négy év) lejártával;
b) a Szövetség elnökéhez vagy alelnökéhez intézett lemondással;
c) visszahívással;
d) elhalálozással;
(1) Az elnök a Szövetség törvényes képviselője, aki két közgyűlés között szervezi, irányítja és vezeti - az elnökség közreműködésével - a Szövetség tevékenységét, az elnökség munkáját, és felelős annak eredményességéért.
(2) Az elnök feladat- és hatásköre:
a) az alapszabály előírásai, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése. Ennek érdekében egy személyben dönt és intézkedik két elnökségi ülés között a Szövetséget érintő minden olyan kérdésben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség valamely szervének kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, az elnökség számára utólagos beszámolási kötelezettsége van;
b) a Szövetség állandó bizottságai, szakvezetői, szakszervei munkájának, valamint tagjai tevékenységének figyelemmel kísérése, tájékoztatás, illetve beszámolás bekérése a végzett munkáról, a sportág eredményeiről;
c) a Szövetség képviselete versenyeken, sportági és egyéb rendezvényeken, továbbá hazai és külföldi szervezeteknél, valamint felügyeleti, államigazgatási szerveknél és egyéb fórumokon;
d) kapcsolattartás és ápolás az IARU-val, továbbá más országok rádióamatőr Szövetségeivel, illetve szerveivel, valamint a felsorolt szervezetekkel történő kapcsolatok fejlesztése a hazai IARU R1 koordinátorral közösen;
e) a Szövetség tevékenységének népszerűsítése, a hírközlő szervek tájékoztatása a Szövetség munkájáról;
f) a közgyűlés és elnökségi ülések összehívásának kezdeményezése;
g) aláírási és utalványozási, továbbá munkáltatói jogkör gyakorlása az elnökség határozatai és a vonatkozó Szövetségi szabályzatok alapján;
h) személyi javaslattétel a Szövetség szervezeteinek vezetőire és ügyintézőire, továbbá az elnök jogosult kezdeményezni e tisztségviselők munkájának erkölcsi és anyagi elismerését;
i) az elnök meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott fajtájára valamely jogkörét átruházhatja az elnökség meghatározott tagjára vagy a Szövetség valamely tisztségviselőjére, az utalványozási jogkör kivételével.
(1) Az alelnökök számát - a választáskor - a közgyűlés határozza meg.
(2) Az alelnök(ök) az elnökségen belül kialakított munkamegosztás alapján végzi(k) a rá(juk) bízott tevékenységek irányítását és felügyeletét.
(3) Az elnököt megbízása alapján vagy távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alelnök(ök) helyettesíti(k), kivéve azokat az ügyeket, melyeket az elnök saját hatáskörébe vont.
(4) Az elnök lemondása, visszahívása, vagy elhalálozása esetén az elnöki teljes jogkört az alelnök, illetve több alelnök esetén az veszi át a legközelebbi közgyűlésig, akit az elnökség az alelnökök közül egyszerű szótöbbséggel megválaszt.
(1) A Szövetség vezetésének folyamatos biztosítása érdekében az előző elnök egy évig tanácskozási joggal állandó meghívottja az elnökségi üléseknek, kivéve, ha a közgyűlés elnökségi tagnak megválasztotta.
(2) Abban az esetben, ha a Szövetség előző elnöke legalább két teljes cikluson keresztül töltötte be az elnöki tisztet, tanácskozási joggal határozatlan ideig vehet részt az elnökség ülésein. Az így betöltött tisztségből az előző elnök csak hatályos fegyelmi határozat esetén, közgyűlési határozattal hívható vissza.
(1) A főtitkár a Szövetség ügyintéző hivatali szervezetének - a titkárságnak - vezetője, aki felelős annak tevékenységéért és eredményességéért. Munkáját az ASZ, az SZMSZ, a közgyűlési és elnökségi határozatok alapján az elnök irányításával végzi.
(2) A főtitkár feladata és hatásköre:
a) elnökségi határozatok alapján szervezi a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását, összehangolja a Szövetségi szakbizottságok és szakszervek munkáját az elnök iránymutatása alapján;
b) előkészíti a közgyűlést és az elnökkel együtt az elnökségi üléseket, javaslatot tesz azok napirendjére;
c) elkészíti a Szövetség éves rendezvény- és versenytervét, majd felterjeszti elnökségi jóváhagyásra;
d) gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, nyilvántartásba vételéről és őrzéséről, valamint a Szövetségi nyilvántartások vezetéséről;
e) a gazdasági ügyintéző segítségével irányítja a Szövetség gazdasági tevékenységét, felügyeli annak törvényességét és a jogszabályok szerinti előírások betartását. Felelős a vagyoni és pénzeszközök Szövetségi határozatok szerinti felhasználásáért, a vagyoni és pénzügyi nyilvántartások szabályszerűségéért. Elkészíti az éves költségvetési beszámolót, illetve a következő évi költségvetési javaslatot az elnökség és a közgyűlés számára;
f) elnöki megbízástól függően aláírási jogkört gyakorol, továbbá elnökségi megbízás esetén a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett (ha van ilyen) gyakorolja a munkáltatói jogkört;
g) az .illetékes alelnökkel közösen figyelemmel kíséri a Szövetséggel és tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szövetségi határozatok vagy az alapszabály módosítását;
h) meghatározza és kijelöli a Szövetségi rendezvények, versenyek színhelyét, a rendezést végző, azért felelős szervezeteket, személyeket.
i) biztosítja, felügyeli és ellenőrzi a rendezvények és versenyek előírás szerinti végrehajtását;
j) a sportági vezető edzővel együtt javaslatot tesz a válogatott keret tagjaira, a kiutazók személyi összetételére;
k) megbízatása szerint képviseli a Szövetséget, illetve az elnökséget. Tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség munkájáról, szervezi és biztosítja a Szövetségi információs csatornák működését, felelős személyeinek tevékenységét, munkáját és tájékoztatását;
l) ellátja mindazon feladatokat, melyeket a közgyűlési, elnökségi határozatok feladatául tűznek ki, illetve amelyekkel az elnök vagy alelnök(ök) megbízzák;
m) a főtitkár tevékenységéről a Szövetség elnökének és elnökségének beszámolási kötelezettséggel tartozik;
n) a főtitkár feladatait távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Szövetség elnöke által megbízott alelnök(ök), egyes esetekben a Szövetség elnöke látja el.
(3) A főtitkárt határozott vagy határozatlan időre a Szövetség elnöksége nevezi ki és menti fel.
(4) A főtitkár a megbízatása időtartama alatt tanácskozási joggal vesz részt az elnökség ülésein.
(5) Munkáját - elnökségi határozattól függően - Szövetségi alkalmazottként vagy megbízatásként látja el. Utóbbi esetén beválasztható az elnökségbe tagnak.
(6) Ha a főtitkár helye bármely ok miatt betöltetlen vagy működése tartósan akadályozva van, feladatait teljes jogkörrel az elnökség által kijelölendő alelnök látja el.
18.§. A Szövetség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága /GPEB/
(1) A közgyűlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére a JB elnökének javaslatára GPEB-t választ négyévi időtartamra.
(2) A GPEB elnöke és tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet, nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló, a Szövetségnél gazdasági feladatot végző személy, továbbá a Szövetség elnökségének, gazdasági feladatokat ellátó szerveinek személyi állományával hozzátartozói kapcsolatban, valamint a bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
(3) A GPEB tevékenységét elnöke irányítja, munkáját éves ellenőrzési terv alapján végzi, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(4) A GPEB feladata és hatásköre:
a) a Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata;
b) a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartásának ellenőrzése;
c) a tagdíjak és egyéb bevételek befizetésének ellenőrzése;
d) a gazdálkodás célszerűségének, tervszerűségének vizsgálata, a költségvetési beszámolók elemzése, a Szövetségi vagyon megőrzésére tett intézkedések értékelése;
e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
f) az a-e pontok kiterjednek a MRASZ Területi szövetségeinek éves ellenőrzésére
(5) A GPEB tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség és annak szervei gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, azt ellenőrizni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.
(6) Az ellenőrzések megkezdéséről a GPEB elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és főtitkárát valamint az ellenőrzött szerv vezetőjét. Az ellenőrzés során a bizottság a vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
(7) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a Szövetség elnökét és az ellenőrzött szerv vezetőjét. Rendellenesség, szabálytalanság esetén annak megszüntetését is kezdeményeznie kell az adott szervnél.
(8) Az érintett szervezetnek a rendellenességek és szabálytalanságok megszüntetésére intézkedési tervet kell kidolgoznia. Az abban meghatározott határidőtől számított 30 napon belül a GPEB utóvizsgálattal ellenőrizheti a végrehajtást.
(9) Ha az utóvizsgálat megállapítása szerint érdemi intézkedés nem történt, úgy a GPEB elnöke közvetlenül a Szövetség elnöksége intézkedését kéri, ennek elmaradása esetén a bizottság kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását, ennek eredménytelensége esetén pedig a törvényességi ellenőrzést gyakorló szervhez fordul.
(10) A GPEB a munkájáról és vizsgálatainak eredményéről a közgyűlésnek évente írásban köteles beszámolni.
(11) A GPEB elnöke és tagjai feladatukat megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a Szövetség fedezi.
(12) A GPEB tagság megszűnik:
a) a mandátum határidejének (négy év) lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívással;
d) elhalálozással;
(13) Fenti feladatai ellátása során a GPEB testületként tevékenykedve döntéseit határozatként, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A GPEB határozatképes, ha a tagok (beleértve tagként az elnököt is) közül legalább 2 fő jelen van.
(14) A GPEB csak a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(1) A Szövetség elnöksége a rádióamatőr sportági/szakági és a rádióamatőr tevékenység rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtását és a Szövetségi szolgáltatások biztosítását állandó, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott bizottságok segítségével valósítja meg. A bizottságok vezetőből és tagokból állnak.
a) a bizottságok vezetőit a Szövetség elnöksége választja és bízza meg, megbízatásuk a felmentésükig érvényes. A megbízásokat a tagsággal közölni kell;
b) a bizottság tagjai számának meghatározása, a tagok kiválasztása, felkérése és felmentése az elnökség hatásköre. Megbízatásuk a felmentésükig érvényes. A megbízásokat a tagsággal közölni kell;
2) A bizottságok feladata, hogy az elnökség által a hatáskörükbe utalt kérdésekben szervezzék és végrehajtsák az adott szakterület szakmai és ügyviteli feladatait.
(3) A bizottságok munkáját az általuk készített és az elnökség által jóváhagyott működési szabályzat és éves munkarend határozza meg.
(4) A bizottságok vezetői kötelesek a Szövetség elnöksége számára, valamint az elnökség felhívására beszámolni tevékenységükről.
(5) A bizottságok feladatainak végrehajtásához a Szövetség a költségvetésben tervezett és meghatározott pénzügyi eszközöket biztosít.
(6) A bizottságok vezetői és tagjai tisztségüket megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a Szövetség viseli, jogosságát a főtitkár állapítja meg és intézkedik a kifizetésre.
(1) A Szövetség a szakterületi országos és nemzetközi feladatok koordinálását és a képviseletek ellátását, továbbá a válogatott keretekkel kapcsolatos sportági feladatok végrehajtását szakvezetők segítségével valósítja meg.
(2) A szakvezetőket az elnökség bízza meg. Megbízatásuk felmentésükig érvényes. A megbízatásokat a Szövetség információs csatornáin a tagsággal közölni kell.
(3) A szakvezetők feladatainak irányelveit az elnökség határozza meg, a szakvezetők az elnökség által jóváhagyott feladatterv alapján tevékenykednek, az alábbiak szerint:
a) javaslatokat készítenek a hazai és nemzetközi kapcsolatok szakmai kérdéseiben az elnökség álláspontjának kialakításához;
b) összehangolják a Szövetségi bizottságok munkáját a sportág, az adott szakág, szakterület szakmai szempontjai alapján;
c) megbízás alapján képviselik az elnökség álláspontját és a Szövetség érdekeit a hazai és nemzetközi szakértekezleteken, IARU R1 munkacsoportokban és konferenciákon, sportági nemzetközi versenyeken;
d) munkájukról, szakterületi tevékenységükről időszakonként, illetve sürgős esetben azonnal kötelesek beszámolni az elnökségnek vagy az elnöknek. Levelezésükről nyilvántartást vezetnek;
e) felelősek tevékenységük során a Szövetség és a Szövetségi sportágak elismertségének és tekintélyének ápolásáért, fejlesztéséért.
(4) A szakvezetők tisztségüket megbízatásként látják el. A tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítést a Szövetség viseli, főtitkári jóváhagyás alapján.
(1) A Szövetség a sportág rendszeres aktivitást igénylő feladatainak végrehajtását, a Szövetségi szolgáltatások biztosítását szakszervei segítségével látja el.
(2) A szakszerveket az elnökség határozatilag hozza létre, működteti, vagy szünteti meg.
(3) A szakszervek munkájához szükséges pénzügyi és eszközigényeket a Szövetség költségvetésében tervezett fedezet felhasználásával, illetve a szakszervhez közvetlen befizetések útján befolyt költségtérítések felhasználásával biztosítja.
(4) A szakszervek közvetlenül a főtitkár irányítása és ellenőrzése alá tartoznak és az elnökség által jóváhagyott működési és gazdálkodási szabályok alapján tevékenykednek, hatáskörüket és felelősségi körüket ezek a szabályok határozzák meg.
(5) A szakszervek vezetői és ügyintézői feladataikat a Szövetségben megbízásként látják el. A főtitkárt illeti meg a megbízatással dolgozóknál a tevékenységükkel kapcsolatos költségtérítés elbírálása. A költségeket a Szövetség a költségvetésben tervezett keretekből biztosítja.
22.§. A Szövetség területi és helyi szervezeti egységei
(1) A Szövetség az Alapszabályában meghatározott feladatok végrehajtását - amennyiben az szükséges és indokolt - az Ectv, vagy az Stv 25. §-a előírásai alapján működő - az ország közigazgatási területi beosztásának megfelelő jogi személy területi, továbbá egyes településeken helyi (a jelen alapszabályban egyebekben: TESZ) szervezeti egységei segítségével látja el. Azonos közigazgatási területre csak egy TESZ szervezeti egység alakítható.
(2) TESZ csak az Ectv. és az Stv. 25. §-a (1) bekezdés előírásai alapján válhat jogi személlyé. A jogi személyiség vagylagos.
a) az első esetben a TESZ a Ptk. és az Ectv. alapján önszerveződéssel szervezetként megalakul, a törvényszéki nyilvántartásba vételt követően önálló jogi személlyé válik, hatóköre területi, és kérheti felvételét a MRASZ szervezetébe;
b) a második esetben - ha a Szövetség adott területi feladatai szükségessé és indokolttá teszik - az elnökség kezdeményezheti az Stv 25. § (1) bekezdés előírása alapján TESZ szervezet megalakítását;
c) a hl pont esetén megalakított TESZ jogi személlyé történő nyilvánítása az elnökség javaslatára az Stv 25. § (1) bekezdés előírása alapján végrehajtható, de csak akkor, ha a Szövetség tagsága és elnöksége az STV 25. § ( 1) bekezdés záró mondata előírásának eleget tud tenni, azaz a TESZ tevékenységéért képes kezességet vállalni;
d) a TESZ jogi személyisége a Szövetség alszámán, törvényszéki nyilvántartásba vételt követően jön létre;
e) a b.) és c.) pont alapján létrehozott TESZ-re vonatkoznak az Stv 25. § (3) bekezdés előírásai.
(3) A TESZ tevékenységét meghatározza:
a) önálló jogi személy TESZ esetén a saját alapszabálya, mely meg kell, feleljen a Szövetség alapszabálya vonatkozó előírásainak, közgyűlése és elnöksége határozatainak;
b) a MRASZ jogi személyiségéből származtatott jogi személy TESZ esetén saját SZMSZ-e, melyet a Szövetség főtitkára készít el, ad ki;
(4) A Szövetség MRASZ TESZ szervezetei - működési területeiken belül - a MRASZ közgyűlése, elnöksége pályázata, valamint megbízása esetén az alábbi feladatokat láthatják el:
a) elősegítik a Szövetség céljainak és feladatainak megvalósítását;
b) pályázat útján MRASZ elnökségi jóváhagyással szervezhetik és lebonyolíthatják a MRASZ területi rendezvényeit, versenyeit;
c) a hatókörükbe tartozó egyesületek rádióamatőr tevékenységeinek népszerűsítését;
d) pályázat útján, a MRASZ elnökség írásos megbízása esetén közreműködhetnek a sportolók, a sportági/szakági szakemberek, a rádióamatőrök képzésében és továbbképzésében;
e) a MRASZ írásos megbízása esetén elláthatják a Szövetség alapszabálya, a közgyűlés, a Szövetség elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.
(6) A TESZ megalakítása:
a) ha a TESZ szervezeti egységét önszerveződéssel, a és az Ectv. előírásai alapján hozzák létre, kérelmére a törvényszéki nyilvántartásba vételt követően válik önálló jogi személyiségű szervezetté;
b) az önálló jogi személy TESZ kérelmére, a tagfelvételi eljárás során válik a MRASZ tagjává;
c) az önálló jogi személyiséggel rendelkező területi szervezet kötelezettségeiért a Szövetség nem tartozik kezesi felelősséggel;
d) a származtatott jogi személyiségű TESZ tisztségviselőit, ügyintézőit a MRASZ közgyűlése kezdeményezésére az Stv 25. § (3) bekezdés b.) pontja alapján is meg lehet választani;
e) a d) pont szerinti TESZ-t az elnökség javaslatára a Szövetség közgyűlése az Stv 24. § (2) bekezdés f.) és 25. § (1) bekezdései előírása alapján jogi személlyé nyilvánítja;
f) a TESZ felépítése hasonló a Szövetség 10.§ szerinti szervezetéhez. A szervezet tényleges felépítését a saját alapszabálya ( és Ectv alapján létrehozott, nem származtatott jogi személyiség esetén), vagy szervezeti és működési szabályzata határozza meg (származtatott jogi személyiség esetén);
g) a TESZ gazdasági, pénzügyi helyzetét, az arra vonatkozó nyilvántartásokat (jogi személyiségétől függetlenül) a GPEB minden év januárjában ellenőrzi;
(7) A MRASZ elnöksége által létrehozott TESZ szervezet nevében a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnevezés mellett a területre/helyre utaló megjelölést használhatja, a következő formában: Magyar Rádióamatőr Szövetség ..... Területi Szövetsége.
(8) A Közgyűlés által létrehozott TESZ megszűnik:
a) feloszlásának TESZ vagy szövetségi közgyűlés általi kimondásával;
b) megszüntetésének a Szövetség Közgyűlése által történő kimondásával;
c) feloszlatásával, törvényszék által hozott jogerős határozat alapján.
(9) Az önálló jogi személyiségű TESZ saját ingó- és ingatlanvagyonnal rendelkezhet.
(10) A MRASZ jogi személyiségéből származtatott jogi személyiségű TESZ saját ingatlanvagyonnal nem rendelkezhet.
(11) A TESZ szervezetek 2005-től 2012-ig a Szövetség jogi személyiségéből származtatottan a Szövetség számán, alszámon voltak (vannak) nyilvántartva, ezért az általuk kezelt ingó- és ingatlanvagyon a Szövetség vagyona.
(12) A származtatott jogi személyiségű TESZ szervezet megszűnése esetén az általa kezelt vagyon a hitelezők kielégítése után visszakerül a Szövetséghez. Amennyiben a TESZ önkormányzati támogatásban részesült és e támogatásból a TESZ által kezelt vagyon keletkezett, a TESZ megszűnése esetén - ha erre a megyei kormányhivatal igényt tart -e vagyonrész az előzőekben leírtaktól eltérően az állam tulajdonába kerül.
23.§. A Szövetség gazdálkodása
(1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a) tagsági és személyi díjak, pártolók hozzájárulásai;
b) magán és jogi személyek támogatásai;
c) alapítványok támogatásai és közérdekű kötelezettségvállalások;
d) rendezvények bevételei;
e) TESZ szervezetek által befizetett - a Szövetség Gazdasági Szabályzatában, illetve közgyűlési vagy elnökségi határozatban megállapított - díjak;
f) a Szövetség által kiszabott pénzbüntetések;
g) televíziós közvetítések jogdíjai;
h) reklámtevékenységből származó bevételek;
i) intézményi háttér működéséből származó bevételek;
j) nemzetközi szervezetektől származó részesedés vagy támogatás;
k) egyéb vagyonértékű jogok hasznosításából származó bevételek;
l) állami, központi költségvetési támogatás;
m) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
n) egyéb bevételek;
(3) A Szövetség vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg);
b) készpénzre szóló követelés;
c) értékpapír;
d) egyéb ingatlan és ingó vagyon.
(4) A Szövetség bevételeivel és vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
(5) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdaságivállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a szervezetek gazdálkodási tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos törvények és rendeletek alapján végzi.
(6) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba, vagy a gazdasági társaságba vitt vagyonának értékét.
(7) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség Gazdálkodási Szabályzata határozza meg.
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával;
b) más Szövetséggel vagy szervezettel történő egyesülésével;
c) bírósági határozattal történő feloszlatásával;
d) megszűnésének megállapításával.
(2) A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a törvény rendelkezik. A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a Szövetség feloszlatását, ha a Szövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére. Ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona - a hitelezők kielégítése után - az állam tulajdonába kerül és sportcélokra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
(1) A Szövetség törvényességi ellenőrzését az ügyészség végzi.
(2) A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére - a Szövetség szervei közül - kizárólag a közgyűlés, vagy a két egymást követő közgyűlés közötti időszakban a Szövetség elnöksége jogosult. A közgyűlés, valamint az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervezeteire, szervezeti egységeire nézve kötelező.
(3) A Szövetség tagjai a sporttevékenységgel, illetőleg a Szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben az egymás között keletkezett vitás ügyeket megkísérlik békés úton rendezni. Ezért mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet a Szövetség elnöksége soron kívül (20 nap) meg nem tárgyalta és ennek során az egyeztetést meg nem kísérelte.
( 4) Az alapszabályban meghatározott egyes éves időtartamokat a következőképpen kell számítani:
a) az évenként egyszer megtartandó tárgyévi rendes közgyűlést legkésőbb a tárgyév június 30-ig meg kell tartani;
b) a választott tisztségviselők négyéves mandátuma a megválasztását végző közgyűlés hivatalos befejezésének napját követő első naptól kezdődik, és az azt követő negyedik év ugyanezen napján szűnik meg.
c) ha a választott tisztségviselő a hl pont szerinti időtartamra együttesen megválasztott testületbe időszaki választás alapján kerül be, mandátumának lejárta a testület többségének együttesen lejáró mandátumát követi akkor is, ha egyénileg még érvényes lenne.
(5) Jelen alapszabály hatályba lépéséhez a nyilvántartó Törvényszék általi nyilvántartásba vétele szükséges.
Budapest 2016. 03.12