Magyar Rádióamatőr Szövetség

Választási Szabályzat


 

Tartalomjegyzék

A Választási Szabályzat hatálya
A Jelölő Bizottság
A Jelölő Bizottság eljárása
A jelöltek ismertetése
A Szavazatszedő Bizottság
A szavazás
Jogorvoslatok
Rendkívüli tisztújítás
Záró rendelkezések


A Választási Szabályzat hatálya
a MRASZ Közgyűlésére terjed ki.

1.  E Választási Szabályzatot kell alkalmazni
     a) A Szövetség elnökének, alelnökeinek, továbbá tagjainak megválasztására;
     b) A Gazdasági, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének, továbbá tagjainak megválasztására;
     c) A Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnökének, továbbá tagjainak megválasztására.

A Jelölő Bizottság
(továbbiakban: JB)

2.1. Az Elnökség, illetve a Gazdasági, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság mandátumának utolsó évében tartott decemberi elnökségi ülésen az Elnökség megvitatja az esedékes tisztújító Közgyűlés lehetséges időpontját és 3 tagú JB-t választ.
2.2. A JB összetételére az Elnökség tesz javaslatot. Jelölő bizottsági tag lehet, aki a MRASZ rendes tagja. Az elnökségi tagság nem zárja ki a JB tagság lehetőségét. A jelölő bizottsági tagság nem zárja ki a jelöltséget.
2.3. A javaslatot az Elnökség megvitatja. A vita lezárása után az Elnökség -- figyelembe véve a vita során elhangzottakat -- a javaslatot módosíthatja.
2.4. A JB-t, mint testületet kell megválasztani. A szavazás nyílt, kézfeltartással történik.
2.5. A JB-t megválasztottnak kell tekinteni, ha megkapta az Elnökség többségének igenlő szavazatát. Ha az Elnökség által előterjesztett javaslat a szavazás során nem kapja meg az Elnökség többségének igenlő szavazatát, akkor az Elnökség újabb javaslatot terjeszt elő.
2.6. A JB a megválasztását követő első ülésén tagjai közül megválasztja elnökét. A választás eredményét haladéktalanul bejelenti a szövetség elnökének. A JB az elnöke vezetésével, testületként működik. A JB a demokratikus jogok biztosítása érdekében a jelölőbizottsági munkába a tagegyesületektől (tagegyesületi ajánlásra) legfeljebb kilenc főt vonhat be a bizottság munkájába - elnökségi határozat meghozatala nélkül. A JB a döntéseit ülésein, többségi szavazással hozza.

A Jelölő Bizottság eljárása

3.1. A JB a megválasztását követő 30 napon belül felhívja a MRASZ rendes tagjait (tagegyesületek, rádióklubok) egy „Ajánló Lap”-on, hogy ajánlásaikat, jelölésüket (3.5. pont)legkésőbb az esedékes év február 15.-ig a kiadott jelölőíven juttassák el a JB-hez. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a MRASZ mely testületeinek mandátuma jár le, a mandátum lejártának időpontját, a JB előzetes ajánlását, valamint az esedékes tisztújító Közgyűlés előrelátható időpontját.
3.2. A tagegyesület ajánlásnak tartalmaznia kell az ajánló és az ajánlott személy nevét, elérhetőségét, a tisztséget, amelynek betöltésére az ajánlás vonatkozik, és indokolást arra vonatkozóan, hogy az ajánló az ajánlott személyt miért tartja alkalmasnak az adott tisztség betöltésére. Az ajánlott személy nyilatkozatát, mely tartalmazza, hogy az adott tagegyesület rendes tagja, valamint a MRaSz tagnyilvántartásban a szövetség regisztrált tagja, továbbá utalást arra, hogy az adott tisztségbe történő megválasztása esetén a feladatokat ellátja. Ha az ajánlás hiányos, a JB felhívja az ajánlót, hogy ajánlása csak akkor érvényes, ha a hiányokat pótolja.
3.3. A JB személyes beszélgetéseken is megismerkedhet az ajánlott személlyel és a MRASZ-al kapcsolatos programjával. Az ajánlott személy a beszélgetés során nyilatkozik, hogy a jelölést elfogadja-e. Ha az ajánlott személy a jelölést nem fogadja el, a JB az ajánlás tényét, az ajánlott és az ajánló személy nevét csak az érintettek beleegyezésével hozhatja nyilvánosságra.
3.4. Az ajánlás és az ajánlott személlyel történt beszélgetések értékelése alapján a JB elkészíti a jelölőlistát, melyre jelöltjei nevét tisztségenként, alfabetikus sorrendben veszi fel. Egyazon személy nem lehet jelölt egyidejűleg valamely elnökségi és Ellenőrző bizottsági tisztségre. A jelölőlistát a tisztújító Közgyűlésre szóló meghívóhoz mellékelni kell. A meghívóban tájékoztatni kell a tagságot, hogy a tisztújító Közgyűlésen további jelöltek ajánlására csak abban az esetben van lehetőség, ha a jelölt Közgyűlésen jelen van, nyilatkozatát leadja, és a Közgyűlés egyszerű többségi szavazattal felveszi a jelölőlistára. Közgyűlési helyszíni jelölést csak és kizárólag rendkívüli esetben, az ajánlott személy tagegyesületének közgyűlési delegált képviselője kezdeményezheti.
3.5. Rendkívüli esetben az Elnökség legfeljebb négy tagjára és az Ellenőrző Bizottság egy tagjára a még hivatalban levő elnökség a JB-n keresztül tehet jelölést. A jelölést jelölő listán nyújtja be a JB részére. A jelölőlistára a Választási Szabályzat 3.2. és 3.4. pontjában foglaltak megfelelően irányadóak. A JB az Elnökség által benyújtott listát a saját jelölő listája mellett a tisztújító Közgyűlésre szóló meghívóhoz mellékeli.
3.6. Rendkívüli esetnek tekintendő, ha az Elnökség egyes jelölt személyek esetében kizáró ok miatt a JB jelölőlistáját megkifogásolja. Elnökségi kifogás abban az esetben lehetséges, ha a JB által jelölt és Elnökség által elfogadott személyek egyes tisztségekbe választandó, előterjesztett összlétszáma az adott testület (Elnökség vagy GPEB) teljes létszámához viszonyított létszám 2/3 alá nem esik.

A jelöltek ismertetése

4.1. A Szövetség elnökére, a 3 alelnökére, a 9 elnökségi tagjára, a Gazdasági, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére, továbbá 2 tagjára, valamint a Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnökére, továbbá 2 tagjára külön- külön listán kell szavazni. Valamennyi lista külön-külön szavazólapon szerepel. A szavazólapokat a JB jelölő listájával a tisztújító Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai a regisztrációkor kapják kézhez. A listákra valamennyi jelölt nevét tisztségenként, alfabetikus sorrendben kell felvenni, úgy, hogy helyet kell hagyni a tisztújító Közgyűlésen elfogadott további jelölések felvételére (4.5. pont). A szavazólapokon fel kell tüntetni azt is, hogy a szavazó az adott listából legfeljebb hány jelöltre szavazhat.
4.2. A tisztújító Közgyűlésen a JB elnöke szóbeli beszámolót tart a JB tevékenységéről. Ebben ismerteti a tisztújító Közgyűléssel a JB jelölés során szerzett tapasztalatait; a szempontokat, amelyeket szem előtt tartott az ajánlott személyekkel történt konzultáció, az ajánlások elbírálása, és a jelölő listája elkészítése során. A beszámolóban a JB megfogalmazhatja ajánlását is az egyes tisztségekre a Közgyűlés felé. A JB beszámolójáról, valamint a JB jelölőlistáiról szavazni nem kell.
4.3. A beszámoló után a jelöltek a jelölőlistán szereplő sorrendben lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, programjuk ismertetésére. A jelöltekhez a tisztújító Közgyűlés tagjai kérdéseket intézhetnek.
4.4. Ezután a tisztújító Közgyűlés mandátummal rendelkező törvényes vagy delegált képviselői további jelöltekre tehetnek ajánlást az egyes tisztségekre. Az ajánlást ilyen esetben indokolni nem kell. A JB felhívja az ajánlott személyt, hogy nyilatkozzon: elfogadja-e a jelölést az adott tisztségre, és ha igen, ismertesse programját a tisztújító Közgyűléssel. A tisztújító Közgyűlés tagjai e jelölteknek is kérdéseket tehetnek fel. Az arra a személyre tett ajánlást, aki nincs jelen, és megelőzően írásban sem tett nyilatkozatot, hogy a jelölést az ajánlásban meghatározott tisztségre elfogadja-e, a Jelölő Bizottság nem veszi figyelembe.
4.5. A tisztújító Közgyűlésen ajánlott személyeknek a jelölőlistára való felvételéről a tisztújító Közgyűlés nyílt szavazással, kézfeltartással dönt. A JB az ajánlott személyt felveszi a jelölőlistára, ha azt a tisztújító Közgyűlés legalább fele igenlő szavazatával támogatja. Az így elfogadott jelölteket fel kell venni a szavazólapokra, figyelembe véve a többes jelöltség korlátozását (3.4. pont).

4.6. Ha további javaslat nincs, a Jelölő Bizottság lezárja a jelölést.

A Szavazatszedő Bizottság

5.1. A tisztújító Közgyűlés az Elnökség javaslatára 3 tagú Szavazatszedő Bizottságot választ. A Szavazatszedő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a JB elnökének és tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, de nem lehet a Szavazatszedő Bizottság tagja az a személy, aki bármely tisztségre jelöltként szerepel.
5.2. A Szavazatszedő Bizottság az elnöke vezetésével testületként működik. Döntéseit ülésein, többségi szavazással hozza. A Szavazatszedő Bizottság megalakulásával a Jelölő Bizottság mandátuma megszűnik.
5.3. A Szavazatszedő Bizottság
a) ügyel a választás tisztaságára és tisztességére;
b) ellenőrzi a JB által elkészített szavazólapokat;
c) ellátja a jelen Választási Szabályzatban meghatározott feladatait.

A szavazás

6.1. A Közgyűlés minden - a közgyűlési regisztrációban nyilvántartott - tagegyesületi törvényes vagy delegált képviselő egy szavazattal rendelkezik. Más személyek a közgyűlés ideje alatt szavazati joggal nem vehetnek részt a választásban. A jelenlegi ASZ rendelkezései értelmében a szavazás titkos, ha a szavazásra jogosultak legalább 1/3-a ezt indítványozza. A rontott szavazólapot a Szavazatszedő Bizottság kicseréli; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
6.2. A szavazást az elnöki tisztségre jelöltek listájával kell kezdeni, majd a 4.1. pontban meghatározott sorrend szerint, listánként folytatni. A megválasztott elnöknek a következő listákra történő szavazás megkezdése előtt lehetőséget kell adni arra, hogy ismertesse a tisztújító Közgyűléssel az alelnökökre, elnökségi tagságra jelöltek közül azoknak a jelölteknek a neveit, akikkel elképzelései szerint a leghatékonyabban tudná megvalósítani programját, illetve ajánlása indokait. A megválasztott elnök ajánlása felett vitát nyitni nem lehet, ugyanakkor az ajánlás nem módosíthatja a JB által összeállított és előterjesztett jelölőlistát.
6.3. A szavazás a szavazólapokon történik oly módon, hogy a szavazó az egyes listákból az alfabetikus sorrendben felsorolt jelöltek közül annyi jelöltre szavazhat a jelöltek neve melletti négyzetbe (vagy körbe) tett X vagy + jellel, ahány fő az adott tisztséget az alapszabály szerint betölti. A szavazólapot ezután az erre kijelölt urnába kell dobni.
6.4. A Szavazatszedő Bizottság minden egyes listára történt szavazás után összesíti a szavazatokat és kihirdeti a megválasztottak neveit. Az érvénytelen szavazólapokat (6.5. pont) az összesítésben nem lehet figyelembe venni. Ezeket a szavazólapokat el kell különíteni. Akit megválasztottak valamely tisztségre, annak nevét, ha további tisztségekre is jelöltként szerepelt, ki kell húzni a később szavazásra bocsátandó listákról. Az ilyen személyre adott szavazatot, ha nem húzták is ki a listáról, az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.
6.5. Érvénytelen a szavazólap:
a) ha a Szavazatszedő Bizottság előzőleg nem hitelesítette;
b) ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szavazó mely jelöltekre szavazott;
c) ha a szavazó több jelöltre szavazott a listából, mint ahány fő az adott tisztséget betölti.

6.6. A tisztségre azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik, tekintettel arra, hogy az adott tisztséget hányan töltik be, sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatokat kapott jelöltek részvételével újabb szavazást kell tartani. Ilyen esetben az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
6.7. A választás eredményét a Szavazatszedő Bizottság elnöke az egyes tisztségenként hirdeti ki a Közgyűlésen. A Szavazatszedő Bizottság a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vezet, mely a tisztújító Közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

Jogorvoslatok

7.1. Az egyesülési törvény, az Alapszabály, illetve a Választási Szabályzat megsértésére hivatkozva a Közgyűlés bármelyik tagja a választás eredményének kihirdetésétől számított 3 napon belül óvást nyújthat be a Szavazatszedő Bizottsághoz. Az óvást a MRASZ titkárságon kell benyújtani.
7.2. A Szavazatszedő Bizottság az óvást megvizsgálja, szükség esetén vizsgálatot folytat le. Ennek eredményeképp elutasítja az óvást, ha törvény-, illetve szabálysértés nem történt.
7.3. A Szavazatszedő Bizottság helyt ad az óvásnak, ha megállapítja a törvény-, illetve szabálysértést. Ilyen esetben megváltoztatja vagy -- ha ez nem lehetséges -- megsemmisíti a szabálysértő döntést, és elrendeli, hogy legkésőbb a következő rendes Közgyűlésen meg kell ismételni a választásnak az óvással érintett részét.
7.4. A Szavazatszedő Bizottság az óvást elbíráló döntését a 3 napos óvási határidő lejártától számított 8 napon belül hozza meg. A döntést az óvást benyújtónak kell kézbesíteni. A Szavazatszedő Bizottság óvást elbíráló döntését az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróság előtt lehet megtámadni. A keresetindításról a Szavazatszedő Bizottságot a Titkárság útján tájékoztatni kell.
7.5. A Szavazatszedő Bizottság a szavazólapokat mindaddig köteles megőrizni, ameddig jogorvoslat van folyamatban. A Szavazatszedő Bizottság a szavazólapokat a választás eredményének, illetve a jogorvoslatban hozott döntés jogerőssé válásától számított 3 napon belül megsemmisíti.

Rendkívüli tisztújítás

8.1. Ha valamely tisztség megüresedik, legkésőbb hat hónapon belül rendkívüli tisztújító Közgyűlést kell tartani, feltéve, hogy a rendes tisztújító Közgyűlés az üresedéstől számított 1 éven túli időpontban lenne esedékes. A rendkívüli tisztújító Közgyűlésre a rendes tisztújító Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, avval az eltéréssel, hogy ilyen esetben a JB elnökét is az Elnökség választja meg.

Záró rendelkezések

9.1. A Szavazatszedő Bizottság mandátuma a választás eredményének jogerőssé válásától számított 3 nap elteltével jár le. Erről a Szavazatszedő Bizottság elnöke a szövetség elnökét írásban tájékoztatja.
9.2. A szavazás jogerős eredményéről a tagságot a szövetség elnöke írásban tájékoztatja.
9.3. A Választási Szabályzat 2003. február 13-án lép hatályba.
9.4. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított Választási Szabályzatot a MRASZ elnöksége 2003. február 13-án elfogadta, egyidejűleg a korábbi Választási Szabályzatot hatályon kívül helyezte.

 


 


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

00